A 2022 után felvett történelemtanári szakos hallgatók Szaktárgyi kritériumvizsgájának (OTK-SZV-TÖR) teljesítési feltételei

• A kritériumvizsga jelenleg hatályos tételjegyzéke összesen 71 tételt tartalmaz. A 71 tételt 6 blokkra bontjuk:

1. ókor;
2. középkor;
3. kora újkor;
4. 19. század;
5. 20. század első fele (1945-ig);
6. 20. század második fele (1945-től).

A hallgatók a kritériumvizsgán minden blokkból vizsgáznak, a kritériumvizsga így hat részvizsgából áll.

• A kritériumvizsga szóbeli (minden részvizsga kizárólag szóbeli, írásbeli rész nincsen).
• A hat részvizsgát két-két vizsganapon teljesítik a hallgatók: előbb az 1–3. részvizsgákat (ókor, középkor, kora újkor) az egyik, majd a 4–6. részvizsgákat (19. század, 20. század első fele, 20. század második fele) a másik vizsganapon. Mivel a szaktárgyi kritériumvizsgát egyazon vizsgaidőszakban kell letenni, a két-két vizsganapra egyazon vizsgaidőszakban kerül sor. Egyazon kritériumvizsga két vizsganapja között minimum 3, maximum 7 naptári nap telhet el. 
• A kritériumvizsga minimum háromtagú vizsgabizottság előtt zajlik, amelyben minden korszakot legalább egy-egy kolléga képvisel. 
• A vizsgázó mindkét vizsganapon egy-egy korszakból maga jelölheti meg, melyik tételből kíván vizsgázni, a másik két korszakból a tételt a bizottság adja.
• A kritériumvizsga végső osztályzatát a hat részvizsga átlaga adja, féljegytől felfelé kerekítve (tehát 4,49-ig négyes, de 4,50-től jeles a végeredmény).
• Amennyiben a kritériumvizsga bármely részvizsgája sikertelen, úgy a vizsga is sikertelen. A sikertelen részvizsgákat azonos vizsgaidőszakban meg lehet ismételni (és ilyenkor a sikeres részvizsgákat nem kell megismételni). Ugyanakkor a sikertelen kritériumvizsga sikeres részvizsgáit a következő vizsgaidőszakokra átvinni nem lehet.

Szaktárgyi kritériumvizsga (OTK-SZV-TÖR) tételjegyzéke