Géra Eleonóra kapta a 2023. évi Péter Katalin-díjat

2023.12.20.
Géra Eleonóra kapta a 2023. évi Péter Katalin-díjat
2023. december 19-én átadták a HUN–REN BTK Történettudományi Intézetben a Péter Katalin-díjat, amelyet idén Géra Eleonóra történész-levéltáros, a Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense nyert el.

A díj célja a kora újkori történész szakma kiváló teljesítményeinek elismerése, amelyhez Péter Katalin szellemi hagyatéka teremtett alapot. A HUN–REN BTK Történettudományi Intézet Péter Katalin történészre emlékezve olyan szerzői műveket jutalmaz, amelyek a kora újkori magyar történelem (1526–1800) tárgykörében jelentek meg, műfajra való tekintet nélkül. A díjazott mű lehet monográfia, szövegközlés, vagy egy nagyobb lélegzetű, meghatározó jelentőségű tanulmány. 

A 2023. évi Péter Katalin-díj nyertesének, Géra Eleonórának munkásságát a rendezvényen Oborni Teréz, a HUN–REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa és az  ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék habilitált egyetemi docense méltatta, aki elmondta, hogy a díjazott A polgárváros rendje – Társadalom, tér, nyilvánosság Budán (1686–1741) című új könyvét, amelyet a Kuratórium nagy elismeréssel díjazott, ez évben Budapest Főváros Levéltára adta ki. A szerző szélesebb kutatási területe a 18–20. századi várostörténet, azon belül is különös érdeklődéssel fordult Pest-Buda 18−19. századi története felé. Érdeklődési köréhez tartozik a korszak városi igazgatástörténetén kívül az életmód- és mentalitástörténet, a családok és a mindennapi élet története. Munkásságának egy része a protestáns egyháztörténet különféle területeihez is kötődik. 

Géra Eleonóra most megjelent kötete a török hódoltságtól megszabadult, újjáépülő Buda városát sajátos szemszögből mutatja be. Olyan, a politikai nyilvánosságot jelképező közigazgatási, hivatali fórumokon kívül eső nyilvános tereken keresi az újjáalakuló társadalom összetartó erejét, a kialakuló normákat, mint a korabeli fogadók vagy fürdők világa, vagy éppen azok a hétköznapi társadalmi rituálék, mint a közös ünnepek, lakomák és más rendezvények, amelyek a városi lakosság kohéziós erejét jelentették. A szerző korábbi munkáiban is foglalkozott már a korabeli Budával. 2014-ben jelent meg Kőhalomból (fő)város, Buda város hétköznapjai a 18. század elején című kötete, majd ezt követte 2019-ben a Házasság Budán, Családtörténetek a török kiűzése után újjászülető (fő)városból 1686–1726 című munkája.

 

Forrás: tti.abtk.hu