Stéphane Audoin-Rouzeau az Atelier-ben

Stéphane Audoin-Rouzeau az Atelier-ben
04/22

2024. április 22.

ELTE BTK Főépület (1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8.) II. emelet 247-es terem

04/22

2024. április 22. -

ELTE BTK Főépület (1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8.) II. emelet 247-es terem


Az Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék tavaszi társadalom- és kultúrtörténeti előadás-sorozata Stéphane Audoin-Rouzeau (EHESS, Párizs) a történelem és az antropológia interszekcióját feldolgozó, a háborús testek és tárgyak anyagiságát, valamint a ruandai tuszi népirtás kutatásának kihívásait történészi nézőpontból problematizáló előadásaival folytatódik.

1. előadás:

A háború történeti antropológiájáról a jelenkorban · For a historical anthropology of war in the contemporary era · Pour une anthropologie historique du fait guerrier à l’époque contemporaine

Időpontja: 2024.04.22. 10:00

Helyszín: ELTE BTK főépület, II. emelet, 247-es terem

Az a tény, hogy a háború igen erőteljesen érinti a társadalmi szereplők testi valóságát, önmagában is nagyon gazdag fórumot teremt két tudományág - a történelem és az antropológia - közötti párbeszédekhez. Sőt, kiváltságos helyet teremt a kettő közötti lehetséges hibridizáció számára, miközben a "harcos tény" másfajta szemléletmódját nyitja meg. A katonák testiségének tanulmányozása nem képzelhető el anélkül, hogy ne vennénk figyelembe más, a testtől elválaszthatatlan anyagiságokat: a tárgyakat. Az előadás középpontjában a háborús testek és tárgyak állnak.

The fact that war so powerfully engages the corporeality of social actors creates, in itself, a very rich forum for interaction between two disciplines: history and anthropology. It even creates a privileged place for a possible hybridisation between them, while opening up a different way of looking at the 'warrior fact'. This study of warrior corporeality cannot be conceived without taking into account other materialities, inseparable from bodies: objects. Bodies and objects in wartime will be the focus of this conference.

Le fait que la guerre engage très puissamment la corporéité des acteurs sociaux crée, en soi, un lieu d’interlocution très riche entre deux disciplines : l’histoire et l’anthropologie. Il crée même un lieu privilégié pour une possible hybridation entre elles, tout en ouvrant vers une manière différente de regarder le « fait guerrier ». Cette étude de la corporéité guerrière ne saurait se concevoir sans la prise en compte d’autres matérialités, indissociables des corps : les objets. Les corps et les objets en temps de guerre, seront au centre de cette conférence. 


2. előadás:

A 20. század utolsó népirtása: a ruandai tuszik elleni népirtás (1994. április-július). · Committing to the last genocide of the 20th century: the Rwandan Tutsis (April-July 1994) · S’engager face au dernier génocide du XXème siècle: les Tutsi rwandais  (avril-juillet 1994)

Időpontja: 2024.04.22. 14:00

Helyszín: ELTE BTK főépület, II. emelet, 247-es terem

Mit jelent egy történész számára egy olyan eseménnyel való találkozás, mint a ruandai tuszi népirtás, amely 1994 áprilisa és júliusa között zajlott, és egymillió ember halálát okozta? Mi a tét? Mit változtatott meg benne személyesen és történészi munkájában? Ez a találkozás, bár megkésve, de az elköteleződés olyan formáihoz vezetett, amelyek alól nem vonhatta ki magát: intellektuális és történetírói elköteleződés, igazságszolgáltatási elköteleződés, végül politikai szférában való elköteleződés.

What does an encounter with an event like the Rwandan Tutsi genocide, which took place from April to July 1994 and resulted in the deaths of a million people, mean for a historian? What is at stake? What did it change in return, for him personally and in his work as a historian? This encounter, albeit belated, led to a variety of forms of commitment, from which it was impossible to escape: intellectual and historiographical commitment, judicial commitment, commitment in the political sphere, finally.

Qu’est-ce qu’engage, pour un historien, la rencontre avec un événement comme le génocide des Tutsi rwandais, qui s’est déroulé d’avril à juillet 1994 et a abouti à la mort d’un million de personnes ? Qu’est-ce qui se joue à travers elle ? Qu’est-ce qu’elle modifie en retour, chez lui personnellement ainsi que dans son travail d’historien ? Cette rencontre, quoi que tardive, a conduit à des formes d’engagement variées, auxquelles il a été impossible de se dérober : engagement intellectuel et historiographique, engagement judiciaire, engagement dans la sphère politique, enfin. 

Az előadások nyelve francia (magyar fordítással)